Helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározása 2023. január 1-jétől

Helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározása 2023. január 1-jétől (érdemes figyelni a 2023. május 31-i választási határidőre)

A HIPA tekintetében az egyszerűsített iparűzési adóalap megállapításának szabályai megváltoztak, melynek a lényege, hogy átalakítása az új egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapítás valamennyi vállalkozást érinti, amely vállalkozás adóévi árbevétele a 25 millió forintot nem haladja meg. Az átalányadózást választó kereskedők eseteiben ez az összeg 120 millió forintot jelent.

Az egyszerűsített adóalap megállapítás választása jelentősen leegyszerűsítheti a kisvállalkozások adóadminisztrációját, hiszen a továbbiakban nekik nincs iparűzési adóalap megállapítási kötelezettségük, és ha több önkormányzat területén is működnek nem lesz adóalap megosztási kötelezettségük sem az adott települések között, ahol székhellyel, illetve esetlegesen telephellyel rendelkeznének.

Az adófizetési kötelezettség úgy alakul, hogy a kisvállalkozónak egy adóévben csak egyszer, a tényleges adóévet követő május 31-ig kell a felmerülő adóját megfizetnie, adóbevallás benyújtása nélkül, feltéve, hogy az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Az adóalap megállapításának módszere valamennyi településre vonatkozik, ahol a kisvállalkozónak adófizetési kötelezettsége keletkezik.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) értelmében a vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az adott önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Általánosságban az adó alapja iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel, csökkentve a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

2023. adóévtől a korábbi háromféle egyszerűsített adózási módszert (Htv. 39/A. §) egyféle (választható) adóalap-megállapítási mód váltja fel, ugyanakkor a kisvállalati adó alanyai továbbra is változatlan feltételekkel választhatják az egyszerűsített adóalap-meghatározási módot.

2023. évtől (Htv.39/A.§) a helyi iparűzési adó tekintetében az egyszerűsített iparűzési adóalap megállapításának szabályai lényegesen megváltoztak, jelentősen leegyszerűsödnek. Az új egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapítás valamennyi vállalkozást érinti, amely vállalkozás adóévi árbevétele a 25 millió forintot nem haladja meg. Az átalányadózást választó kereskedők eseteiben ez az összeg 120 millió forintot jelent.

Ugyanis az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a bevétele nem haladja meg - a 25 millió forintot, - a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül, (a továbbiakban: kisvállalkozó) az adóévi adó alapját egyszerűsített módon is megállapíthatja.

Így a kisvállalkozó adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként

a) 2,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot nem haladja meg,

b) 6 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,

c) 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a 18 millió forintot meghaladja, de az 25 millió forintot - az (1) bekezdés b) pontja szerinti kisvállalkozó esetén a 120 millió forintot - nem haladja meg, azzal, hogy e § alkalmazásában bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt (Htv. 52.§ 22. pont) kell érteni.

Amennyiben a nevezett vállalkozásokat illetően valamely okból az adóév nem lenne teljes adóév, azaz 12 hónapnál rövidebb lenne, akkor az adózónak naptári napokra arányosítva kell megállapítania az árbevételét.

Egyszerűsített helyi adózást választó kisvállalkozásoknak a továbbiakban nincs adóalapmegállapítási kötelezettségük, sem pedig adóalap-megosztási kötelezettségük azon települések között, ahol székhellyel, illetve esetlegesen telephellyel rendelkeznének.

Az adóalap megállapításának módszere viszont valamennyi településre vonatkozik, ahol a kisvállalkozónak adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az adófizetési kötelezettség úgy alakul, hogy a kisvállalkozónak egy adóévben csak egyszer, a tényleges adóévet követő május 31-ig kell a felmerülő adóját megfizetnie, adóbevallás benyújtása nélkül, feltéve, hogy nyilatkozatával az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap megállapításának alkalmazása során a kisvállalkozások a továbbiakban nem lesznek jogosultak önkormányzati vagy törvényi adókedvezményre, illetve adómentességre.

Az egyszerűsített adóalap megállapítást választását - a kisvállalkozó - az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásban az első adóévre is - az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, - a tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén kezdő vállalkozó - ide nem értve az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő vállalkozót - a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az adóhatóság számára.

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját egyszerűsített módon kívánja megállapítani. A bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány1 végrehajtható okiratnak minősül.

Ha a vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a rá vonatkozó összeget, akkor az adó alapját az adóévre és az azt követő adóévre a 39. § (1) bekezdés szerint, vagy, ha a 39/B. § szerinti adóalap- megállapítás feltételeinek megfelel, - választása szerint - a 39/B. § szerint kell megállapítani.

2023. évtől az egyszerűsített adóalap meghatározás sávosan történik. Az egyszerűsített helyi iparűzési adó alapja 12 hónapra számítva, ha:

Bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély kisvállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, más kisvállalkozó esetén a nettó árbevételt kell érteni.

A forintban történő helyi iparűzési adószámla változatlan, itt közvetlenül is utalhatnak forintban az önkormányzatunk számlájára. Mogyoród Nagyközség Önkormányzat Helyi iparűzési adó beszedési számla 11600006-00000000-80754219.

 Az adózó 2023. január 1. napjától esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségét a Magyar Államkincstár által a helyi iparűzési adót bevezetett illetékes önkormányzat részére e célból euró vagy amerikai dollár devizanemben történő adófizetésre nyitott számlára történő átutalással is teljesítheti. Önkormányzat neve: Mogyoród  Nagyközség Önkormányzata Számla száma: 10023002-0001803-02120010

Az a vállalkozó, akinek/amelynek az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a bevétele nem haladja meg a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül. (Htv. 39/A.§ (1) b)) Ez utóbbiaknak az adóalap 8,5 millió forint, ha a kisvállalkozó bevétele az adóévben a 120 millió forintot nem haladja meg. (Htv. 39/A.§ (2) c))

Egyszerűsített adóalap meghatározás első ízben történő választásának bejelentési módjai

- 2022. december 31-én a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak (KATA alany) nincs teendője, esetében az önkormányzati adóhatóság e módszer választását vélelmezi, azonban 2023. május 31-ig közölheti az adóhatósággal „22HIPAK” bevallásban (NAV-on keresztül nyújtható be), vagy a bejelentés, változás-bejelentés adatlapon (Elektronikus Önkormányzati Portálon keresztül nyújtható be), hogy nem kívánja az egyszerűsített adóalap-meghatározást alkalmazni. (Htv. 51/Q.§ (1)-(2) bek.)

- 2022. december 31-én nem tételes iparűzési adót fizetők a „22HIPAK” bevallás űrlapon nyilatkozhatnak, 2023. május 31-ig.

- Székhelyét 2022. december 31-ét követően Mogyoródra áthelyező, vagy 2022. december 31-ét követően Mogyoród Nagyközségben telephelyet létesítő vállalkozás az Elektronikus Önkormányzati Portálon rendszeresített bejelentkezési, változás-bejelentési űrlapon nyilatkozhat.

- A vállalkozási tevékenységet 2023. január 1-jét követően jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévről szóló adóbevallásában az első adóévre is, és egyúttal a követő évre is nyilatkozhat.

Ha a későbbiekben a kisvállalkozó már nem kívánja egyszerűsített módon megállapítania adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az önkormányzati adóhatóságnak.

E bejelentéssel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes. A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig teljesítendő adóelőleg-bevallással egyidejűleg az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles.

Ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor adóját az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni.

A kisvállalkozó az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - a Htv. 41. § (4) és (7) bekezdéseire figyelemmel - az adóévre adóelőleg fizetésére köteles, melynek összege az előző adóév adójának összegével azonos. A kisvállalkozót az adóelőleg-fizetésről bevallási kötelezettség nem terheli, ha a megelőző adóévről a (8) bekezdésre figyelemmel adóbevallás benyújtására nem köteles.

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. Az adó alapjának ezirányú egyszerűsített meghatározása szitén adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

Tájékoztatjuk azon Tisztelt egyéni vállalkozó adózóinkat, akik 2022. évben tételes iparűzési adóalap meghatározást választottak, hogy 2023. január 1. hatállyal módosult a Htv. 39/A §-a szerinti egyszerűsített adóalap meghatározás. A jogszabályváltozás lényege, hogy annak a vállalkozónak, akinek éves szinten a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, lehetősége nyílik arra, hogy a Htv. 39. § (2) bekezdése szerint az adót három bevételi sáv és ahhoz tartozó tételes adóalap alapján számíthassa ki.

A 2022.12.31-én új KATA hatálya alá tartozó, az iparűzési adóját tételes adóalap után fizető egyéni vállalkozó azonban külön bejelentés nélkül, automatikusan alkalmazhatja az új egyszerűsített adóalap-meghatározási módot, de legkésőbb 2023. május 31-ig nyilatkozatot tehet arról, hogy mégsem kívánja alkalmazni. Ha tehát nem kíván élni az egyszerűsített adóalap-meghatározási móddal, ezt a döntését 2023. május 31-ig van lehetősége bejelenteni adóhatóságunkhoz.

Előre is köszönjük szíves közreműködésüket!

Mogyoród, 2023.04.05