Hírek

Elérhetőségek

Egis Gyógyszergyár Zrt. volt hulladékégető és környezetének talaj- és talajvíz-szennyezés kármentesítése, beavatkozása

Előzmények

Mogyoród közigazgatási területén lévő volt tufabányában 1964 és 1984 között rendszeresen több vegyi anyagot gyártó és használó üzemből - többek között az EGIS Zrt. jogelődjéből - származó ipari hulladékot égettek el. A hulladékégetés a bányaudvaron kiképzett 2 db nyitott gödörben folyt 1964 és 1980 között. Az üzemek bizonyos időszakonként szállítójárművel az égetőhöz szállították és a gödrökbe borították a hulladékot, amelyet a lerakott mennyiségtől függően 2-3 hetente begyújtottak. (Megjegyzés: A 50, de a 20-30 évvel korábbi biztonsági, környezetvédelmi előírások mások voltak, mint korunkban.)

Az első állapot felvételi munkák még 1982-ben megkezdődtek az EGIS Zrt. jogelődjének megbízásából, és 9 db figyelőkutat létesítettek. Már akkor megállapították, hogy az egykori égetőmű területén a talaj- és földtani képződmények az első víztartó rétegig elszennyeződtek. A talajvízbe került szennyezőanyagok DNY-i irányba mozogtak, Mogyoródról Fót irányába.

Rekultiváció keretében a gödrökben lévő hulladékot kitermelték 1987-ben, majd műszaki védelemmel ellátott tárolót alakítottak ki és ide helyezték vissza a kitermelt hulladékot és lezárták, majd füvesítették a területet. Az 1990-es években több ütemben készültek monitoring kutak, amelyek vízminőségét 1987-1997 között rendszeresen vizsgálták. Az EGIS Zrt. jogelődje az illetékes hatóságok által elfogadott rekultivációs terv alapján 1998-ban kezdte meg a részleges kármentesítést  az egykori égető gödrökben deponált égetési maradék és a közvetlenül alatta elterülő szennyezett talajréteg (összesen kb. 9.000 tonna anyag) kitermelésével, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával, illetve a terület rekultivációjával.

A rekultiváció elvégzése után az Agruniver Kft. újabb állapot felmérést végzett a szennyezőanyagokat beazonosították, illetve vizsgálták a talaj és a felszín alatti víz szennyezettségét, megállapítva, hogy a szennyezőanyagok zömében illékony szerves vegyületek, illetve klórozott szénhidrogének, valamint fenolok és fenol származékok. A hosszú időn át végzett feltárási és lehatárolási munkákat 2005-ben fejezte be az Agruniver Kft. A feltárási és lehatárolási munkák közben megkezdte a kárenyhítési munkákat is több 100 ezer m3 talajvizet kiemelve. A kárenyhítési munkák ellenére 2010-ben megállapították, hogy a vízzel jól elegyedő éterek és alkoholok miatt a szennyeződés DNY-NY irányban mintegy 200-250 m-t mozdult el az első szennyezőanyag feltárási munkák - 1982. év - óta és közel került a Fót-I. számú vízbázishoz.

Az  EGIS Zrt. jogelődje megbízásából Agruniver Kft. 1998-ban tényfeltárást végzett  a területen, amelynek keretében 28 db, majd 2002-2004. között további 55 db talajvíz mintavételre alkalmas biztosított furat készült.

A tényfeltárási munkálatok a területtulajdonosi tiltakozások és kezdeményezett peres eljárások miatt többször megszakadtak.

Az Agruniver Kft. a 2000-es évek elején elkezdte a talaj- és talajvíz-tisztítási munkákat is, melyeket 2010. évig végzett., ennek ellenére a szennyeződés kiterjedése változatlan maradt, ezért 2011. április 4-én benyújtotta a kármentesítési záródokumentációt, amelyben új állapotfelmérést javasolt.

A Tényfeltárási záródokumentáció rögzítette, hogy a szennyezettség gócától 1200 métere nyugati irányban ( a Fót és Mogyoród közigazgatási határának környékén ) a kiterjedő szennyező csóvában a felszín alatti 26-31 méter közötti mélységben mutatkozott a legjelentősebb szennyezettség, e mélységtartomány felett és alatt lényegesen kisebb szennyező anyag koncentrációk voltak észlelhetők. A záródokumentáció és kiegészítő dokumentáció részletes mennyiségi kockázatfelmérést tartalmaz, amely alapján kármentesítési célállapot határértékre tettek javaslatot (a határérték alatti szennyezettségű környezeti elemek nem okoznak tolerálhatatlan humán-egészségügyi kockázatot, illetve elfogadhatatlan környezeti, illetve ökológiai kockázatot sem.). A környezetvédelmi hatóság a javaslatot elfogadta (Alaphatározat tartalmazza).

A 2013. évben megkezdett tényfeltárási vizsgálatok alapján elkészült tényfeltárási záródokumentációban megállapították, hogy az oldott szennyezőanyag csóva hosszirányú kiterjedése 1600 méter, míg keresztirányban a legnagyobb szélessége 200-250 méter. A Fóti I. számú vízbázis kútjaiban ekkor már néhány mikrogram/liter mennyiségben jelen voltak az 1,2-diklóretilén, a klórbenzol, a kloroform, a széntetraklorid és a tetraklór-etén szennyezőanyagok (az érintett vízbázis kútjait a termelésből kivették.) A tényfeltárási záródokumentáció valószínűsítette, hogy a benzol, 1,2-diklóretán, kloroform, széntetraklorid, valamint klórbenzol szennyezőanyagok tovább fognak terjedni a felszín alatti vízben Fót irányába. Nem volt kizárható az sem, hogy a vízoldható szennyezőanyagok tovább fognak mozogni a fő talajvízáramlási irányra merőlegesen is.

A fentiek miatt 2014-ben az elsőfokú környezetvédelmi hatóság kötelezte az EGIS Gyógyszergyár Zrt.-t, mint jogutódot a földtani közeg és a felszín alatti víz tekintetében a műszaki beavatkozás I. ütemének  beavatkozási terv készítésére, az I. beavatkozási ütem végrehajtására és annak ideje alatt a kármentesítési monitoring végzésére. Az alaphatározat 2015. március 11. napján emelkedett jogerőre.

Az EGIS Zrt. többször - eredményesen - kérelmezte az Alaphtározat teljesítési határidejének módosítását.

Az EGIS Zrt. 2015-2016. években 20 db új monitoring kutat létesített a kármentesítéssel összefüggésben.

Az EGIS Zrt. a szennyezőcsóva terjedésének megállítására szolgáló hidraulikai csóvalokalizációs rendszer megépítéséhez a vízjogi létesítési engedélyt 2016. novemberében kapta meg. Az érintett ingatlanok tulajdonosaival megállapodásokat írtak alá.

(Forrás: PMKH Érdi Járási Hivatal)

A gócterületnél (mogyoródi "bánya" alatt) három talajgáz kút (15-22 méter közötti mélységből) és szűrők egy hét alatt 600 kg aktív szén telítését végzik el. Egy kútból 450 kg szennyező anyag kerül ki 3 hónap alatt, vagyis fél kg óránként.

A szennyező anyagok nagyobb sűrűségű vegyületek a víznél, így lehúzódtak a víztartó réteg aljára, ahonnan feloldódnak és terjednek tovább. A talaj 10-15 méter mélységig tiszta és a Mogyoródi-patak vize is megfelelő, majd 16-20 méter között mutatható ki a szennyezés, de az oldott szennyezőanyag csóva 20-28 méter alatt helyezkedik el. Az érintett területen (szántón) öntöző kutat fúrni nem szerencsés, mivel a vízkitermelés a mélyebb rétegekből felszívhatja az oldott szennyezőanyagot.

Néhány milliárd forint (EGIS Zrt. saját forrása, állami támogatást nem kap) elköltését követően sincs érdemi változás, így kimondható, hogy a kármentesítési célállapot a kor műszaki, technológiai ismerete alapján nem lehet elérni néhány évtized alatt, ezért a kockázatok kezelésére kell a figyelmet fordítani az új módszerek, ismeretek megszületéséig. A szennyező csóva frontján (lezárt fóti víznyerő kútnál) kutakat létesítettek és szűréssel védik a még nem szennyezett területeket.

További események:

2019.05.23.

Az első fokon eljáró környezetvédelmi hatóság hivatalból módosította az 1776-7/2014. számú (2014.04.25) alaphatározatot, amely szerint a szennyező csóva területén a talajvíz-szennyeződés kezelését megvalósító in situ reaktív barrier kiépítését 2019. november 30. napjáig el kell végezni. Sűrített oxigén kerül a talajba, buborék nem keletkezik, így nem tudja kinyomni a szennyező anyagot sem.

A szennyező csóva frontján (lezárt fóti víznyerő kútnál) Fóti Református Egyház területén létesítettek kutakat és szűréssel védik a még nem szennyezett területeket. A szűrű-rendszer üzemeltetéséhez szükséges elektromos áramot generátorokkal biztosítják, mivel az ELMŰ elektromos vezeték kiépítése elhúzódik, de év végére várhatóan elkészül.

2019.04.15.

Fót Város Önkormányzat fellebbezését a másodfokú környezetvédelmi hatóság a PE/KTFO/00470-8/2019. számú határozatával elutasította és helyben hagyta az első fokú környezetvédelmi hatóságként eljáró PMKH Érdi Járási Hivatal PE-06/KTF/4029-17/2018. számú határozatát, amelyben  2019. november 30-ra módosította a beavatkozás I. üteméről szóló beavatkozási záródokumentáció, a hidraulikus csóvalokalizációs rendszer sztrippelő berendezésének pontforrás működési - levegő védelmi - engedélykérelmének, a III. beavatkozási tervnek és - a FAVI adatszolgáltatáshoz- a beavatkozás utáni adatok adatlapjának benyújtási határidejét.

A másodfokú döntés a közléssel jogerőssé válik, az ellen bírósági jogorvoslatnak van helye. A bírósági jogorvoslati kérelmet az első fokú környezetvédelmi hatósághoz (PMKH Érdi Járási Hivatala) lehet benyújtani a közlést követő 30 napon belül.

2018.10.08.

Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság 2018. október 8. napjával az Alaphatározatot módosította, megváltoztatva a monitoring vizsgálati gyakoriság időszakát (negyedéves, éves és kétéves gyakoriság meghatározásával) az abban meghatározott komponensek és figyelőkutak vonatkozásában.

2018.08.22.

Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy az Egis Gyógyszergyár Zrt.  által korábban üzemeltetett égető területén feltárt talaj- és talajvíz-szennyezés kármentesítésével kapcsolatosan a gyógyszergyár a beavatkozás I. ütemnek végzésére, beavatkozási terv készítésére és kármentesítési monitoring végzésére kötelezés ügyében korábban kiadott határozatok módosításának eljárása van folyamatban.

A szennyezéssel érintett, vélelmezett hatásterület:
Mogyoród, 1720/9 - 1720/12, 1720/16 - 1720/18, 1720/20, 1720/24, 1720/25, 1720/27, 1720/29 - 1720/36, 1720/47, 1720/48, 0338/2, 0341/21, 0341/22, 0341/26, 0341/28 - 0341/38, 0341/40, 0341/46, 0342, 0343/2, 0343/43, 0343/44, 0343/45, 0343/54, 0343/69  hrsz. alatti ingatlanok, valamint a
Fót, 096/10, 098/24 és 095 hrsz. alatti ingatlanok területe.

Az érintett területek tulajdonosai vagy egyéb módon ügyfélnek tekinthető személyek az ügyben keletkezett iratokba - előzetesen egyeztetett időpontban - a Járási Hivatal ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda - 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12.) betekinthetnek, iratokból másolatot kérhet (költségtérítés ellenében)!

2018.07.26.

Az első fokon eljáró környezetvédelmi hatóság hivatalból módosította az 1776-7/2014. számú (2014.04.25) alaphatározatot, amelyben 2019. november 30-ra módosította a beavatkozás I. üteméről szóló beavatkozási záródokumentáció, a hidraulikus csóvalokalizációs rendszer sztrippelő berendezésének - levegő védelmi -pontforrás működési engedélykérelmének, a III. beavatkozási tervnek és - a FAVI adatszolgáltatáshoz- a beavatkozás utáni adatok adatlapjának benyújtási határidejét.